Az előző poszt a print- és az online újságírásban, illetve a blogírás során alkalmazott címadás fontosságában mélyedt el. (Tisztelt tesztelt szövegíró!) Külön figyelmet szenteltünk a cím hosszának. Ez a posztunk viszont nem a főcímtől, hanem az egyéb címfajták felől indul a három megközelítés különbségeire illetve rokon vonásaira fényt deríteni.
A struktúra nélkülözhetetlen
Ha teszteljük a blogokat, megfigyelhetjük, hogy néhányan egybefolyó szöveget írnak, semmi sincs, ami „könnyen fogyasztható” részegységekre bontaná a bejegyzést. Nyomtatott lapoknál ilyesmire nem nagyon találunk példát és az online újságírásnak sem sajátja az ilyesmi.
A szövegünk struktúrája elsősorban persze a gondolataink struktúráját kell, hogy kövesse. A részekre, alegységekre bontást alapvetően ez határozza meg.
A látható struktúra felbontásának számos eszközét ismerjük:
- közcím
- kép, ábra
- táblázat
- kiemelt idézet
- felsorolás - mint ez :-)
Print megközelítés
A nyomtatott sajtóban felnőtt újságíró fejében ilyen fogalmak jelentik a „cím választékot”:
- felcím
- főcím
- alcím
- közcím
Főcíme minden írásműnek van. Ám ha megfelelően hosszú az írás, akkor használhatunk a printben (a nyomtatott termékben) felcímet és alcímet is.
A közcím pedig általánosan használt eszköz.
Online megközelítés
Online művekben a felcím és az alcím szinte soha nem jelenik meg. A közcím pedig kétféle megoldást kínál.
A blogokban és egyes online-ra áttért újságírónál azt tapasztaljuk, hogy a régi módon gondolkoznak és egyszerűen bolddal, vagyis kövér betűvel emelik ki a közcímet a szövegükből. (Egy kis tesztelés a blogoszférában és te is erre a megállapításra fogsz jutni.)
Ám a friss, online szemléletű bloggerek és újságírók már újszerűen gondolkoznak és közcím helyett a Heading struktúrában gondolkoznak. (Heading 1-6.)
Ezt a fajta szép – és a keresőoptimalizálás során előnyt biztosító - struktúrát hadd mutassam meg egy általam készített beszédes ábrán keresztül:
Aligha kell ahhoz magyarázatot fűznöm, hogy logikailag hogyan simulnak az ebéd fő-fogalma alá a többiek, s mi egyenrangú és mi nem a fogások között kutatva. Vagyis milyen a az elemek hierarchiája a struktúrában.
Így most már egy újabb ábrán összefoglalhatjuk, hogy a különböző címfajták hogyan is helyezhetőek el a címek „periódusos tábláján”.
Print, online és blog "cím-világa"
Ám az itt tárgyalt struktúra írásművünk, blogunk, cikkünk belső struktúráját jelentette. De csatlakozni fogunk az internet számos más eleméhez is bejegyzésünkkel. De ez már egy másik struktúrát jelent.
***
A keresőoptimalizálás (a SEO) alapjairól itt ígérhetek számos megosztott tapasztalatot:
